Irányítás 9–12.
Az Irányítás című kiadói sorozatban fokozatosan jelennek meg az egyes problémakörökben új ismereteket tartalmazó kiadványok.
A harmadik négy könyv a következő:
9. A KOMMUNIKÁCIÓ
ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA
A kommunikáció az információátadás és -fogadás alapvető módszere. Az egyes
kommunikációs technológiákkal megerősített kommunikáció, elsősorban a célzott
kommunikáció leggyakoribb célja az egyének és a társadalom értékrendjének és
értékszemléletének megváltoztatása, majd ezt követően a változásokkal szembeni
attitűd átalakítása, vagy minőségileg új célok kitűzése. Mindenekelőtt a társadalmi
és a vállalati célok elérése szempontjából meghatározó a kommunikáció lényege,
amely az emberi tudatra és tudatalattira való hatásban mutatkozik meg. A kommunikáció
lehetővé teszi önmagunk és mások megismerését. Szabályozza a cselekvésünket
és a magatartásunkat, befolyásolja a céljainkat, teljesítményünket, és
irányt szab a személyes és társadalmi életünk komplex értékelésének. Az elvárt
eredmény a célok, a szándékok és a küldetések elfogadása. Ezt jelentősen segítik
az ismeretek keresésének és hozzáférhetőségének lehetőségei, sokféle forrásból,
ami azonban növeli a kommunikációs képességekkel szembeni követelményeket,
a kommunikáció a létezésünk nélkülözhetetlen elemévé válik.
A hagyományos megközelítés, vagyis a diverzifikált kommunikációs eszközök használata
és a kommunikációs eszközök kombinációja azt eredményezte, hogy minél
többet használták az egyes eszközöket, azok annál jobban bomlottak elemeikre, és
annál inkább nőtt az igény az integrált kommunikáció iránt.
10. INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ
A. RÉSZ
A korábban ismeretlen méretű társadalmi átalakulás folyamatában és a gazdasági
verseny erősödése mellett stratégiai jelentőséget kapott a vállalatok számára a
környezettel való kapcsolatok építése, a PR – Public Relations. A kommunikációs
akceleráció, a kommunikációs találat szélessége a globális kommunikációs térben
egyértelműen befolyásolják a vállalkozói mikrokörnyezet minőségét, a partnerek
közti üzleti feltételeket, és végeredményben magára a vállalat értékére is hatással
vannak. Az új helyzet új követelményeket támaszt, ami azt jelenti, hogy a környezettel
szembeni kapcsolatok építése kreatív eljárásokat igényel, a megosztott kommunikációs
tartalmak sokszorosítását, a különböző kommunikációs technológiák
és eszközök sokszínű kihasználását. Egyben elvárható a kapcsolatok interaktivitása
és az integrált hatás a nem várt válsághelyzetben is.
A PR lényege a vállalatnak a nyilvánossággal folytatott kommunikációja. A feladat
a vállalat létezéséhez, növekedéséhez, sokoldalú fejlődéséhez szükséges tér
biztosítása. A PR vállalati szerepére, a nyilvánossággal fenntartott kapcsolatára
vonatkozó vélemények egyértelműen levezethetők a közvéleményre vonatkozó,
össztársadalmi szempontból megfogalmazott véleményekből.
11. INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ
B. RÉSZ
Az új kommunikációs technológia és a fejlődési trendek eredményeképpen a reklám
már nem lehet olyan, mint a múltban volt. Ez még inkább arra kényszeríti a
vállalatot és menedzsereit, hogy javítsák, fejlesszék a kommunikációs kampányt,
magasabb szintre emeljék az irányítását, és integrálják a vállalat komplex kommunikációjába
a termékek és a márkák reklámját. Ez azt jelenti, hogy az információátadás
új formáit kell létrehozni és alkalmazni, magas színvonalú visszacsatolással,
ellenőrizni kell a reklám hatását, összehasonlítva a kezdeti állapottal, és érdekeltté
kell tenni a többi részt vevő felet a kommunikációs kampány költségeinek optimalizálásában.
Az integrált kommunikációs eszközök működése keretében és a vevőkre gyakorolt
szisztematikus hatásban alapvető szerepet játszik az ár. Az egyik legjelentősebb
kommunikációs eszközzé válik, amely nagyon gyors reakciót vált ki a vevőkből. Az
ármozgás rendkívül érzékeny tényező a vevőnek a termék vagy egy adott márka
által képviselt termék megvásárlására vonatkozó döntésének meghozatalában. A
megfelelő ár reagál a piacra és a vevő magatartására.
12. GONDOSKODÁS
A VÁSÁRLÓRÓL
A kommunikációnak a vevőre gyakorolt hatása nehezen mérhető, egyértelműen
kijelenthetjük azonban, hogy a hatásfoka sokkal alacsonyabb, mint a múltban.
Változnak a kommunikáció erejét meghatározó jegyek, miközben a kommunikáció
ereje néha szélsőségessé válik, a kommunikációs agressziót súrolja. Ez következik a
társadalmilag elfogadott értékek differenciáltságából, az individuális axiológiából,
amihez párosul az általános műveltség szintje és a bármilyen forrásból származó
irányítással szembeni elutasítás. A sokszínű társadalmi trendekből teljesen természetesen
következik az életszínvonal ugrásszerű és elsősorban individuálisan
differenciált változása, és ezáltal az egymás mellett működő piaci szegmensek
ügyfeleinek és a vevőgenerációknak az életstílus-változása. Ezért irreális az elvárás
a vállalati folytonosság a vevőkapcsolatok fejlesztésében olyan közegben, amelyre
a vevők állandó promiszkuitása a jellemző, és amelyben fő kommunikációs eszköz
a többdimenziós konkurencia nyomásgyakorlással és manipulációval határos módszere,
és általánosan elismert hangsúlyt kap bármilyen haszon vagy előny.
A totális gazdasági verseny körülményei között a vállalat értékének növelése
egzisztenciális kérdés, ezért a tartós erőfeszítések és az optimális megoldások
keresésének tárgya.
KINEK SZÓL EZ A KÖNYV?
A könyv a széles szakmai közönséget kívánja megszólítani. A posztgraduális képzések, átképző tanfolyamok résztvevőinek, doktoranduszoknak és egyéb felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak megkönnyíti e bonyolult problémakör tanulmányozását.
A könyv hidat képez elmélet és gyakorlat között, vállalattulajdonosok, részvényesek, vállalati felső- és középvezetők számára használható. Különböző szakterületek szakemberei számára hasznos, ugyanis a tárgyalt témákat szemléletileg az irányítás mint univerzális jelentőségű tudományterület fogja át.
- Szerző:
- Kassay, Stefan
- Megjelenés dátuma:
- 2020
- Információk:
- keménytáblás, díszdobozban, A5 formátum
- ISBN:
- 978 963 693 968 7