Információs Társadalom 2017/3.
BEKÖSZÖNTŐ
TANULMÁNYOK
Z. Karvalics László – Nagy Gábor Dániel
Blokklánc és társadalmi makroevolúció
Bitcoin-őrület, a kriptovaluták burjánzása, új aranyláz – ha átengedjük magunkat a
szalagcímek szóhangulatának, akkor könnyen tűnhet úgy, mintha újra a múlt század
kilencvenes éveinek kipukkanással fenyegető dotcom-lufijának időszaka tért volna
vissza. Ha azonban magát a blokkláncra (blockchain) keresztelt háttértechnológiát
tesszük nagyító alá, kiderül, hogy a kétoldalú értékcserét intézményi (állami-pénzintézeti)
kontroll nélkül is hitelessé és biztonságossá tévő megoldásegyüttesnek valójában
rendkívüli jelentősége van: meghatározó szerepet játszhat egy olyan,
páratlan horderejű társadalmi átalakulásban, amelyhez hasonlót eddig csak egyetlen
egyszer tapasztaltunk a világtörténelemben, a városiasodás és a hierarchizált társadalmak
kialakulásának időszakában, tíz-tizenkétezer éve. Az emiatt társadalmi makroevolúciós
fogalmakkal értelmezhető átalakulás kirakós játékában még sok hiányzó
elem van, de a blokklánccal egy újfajta társadalmi kontrollviszony alapvető infrastrukturális
eleme született meg. Tanulmányunk a blokklánc-világ alapfogalmait, történetét,
természetét és friss fejleményeit ennek a kontextusnak a fényében kívánja értelmezni.
Koltay Tibor
Egy „örökzöld téma”: az információs túlterhelés
Az információs túlterhelés jelensége korunk „információs betegsége”, amely számtalan
területen és változatos módon okoz nehézséget. A tanulmány egyaránt kitér a
túlterhelés kialakulásának okaira és történetére. Nagy súlyt helyez annak tárgyalására,
hogy miként enyhíthetők szimptómái technológiai jellegű és (főként) társadalmi
természetű megközelítések adta eszközökkel. Az előbbiek szinte kizárólag
az információépítészet megoldásai közül kerülnek ki, míg az utóbbiaknak három
főbb útja van. Talán a legelterjedtebb az „új írástudások” propagálása, oktatása és
alkalmazása, de élhetünk a személyes információkezelés eszközeivel, vagy követhetjük
az új típusú információs viselkedési normákat is, amelyek elsősorban a Lassú
Mozgalom (Slow Movement) elveire és gyakorlatára épülnek.
Székely Iván
Kellenek-e archívumok a digitális korban?
Az archívumi elmélet és gyakorlat jelentős kihívásokkal szembesül, amiben kiemelt
szerepe van az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődésének és
elterjedésének. A mai “digitális forradalom” közegében az információs szuperhatalmak
és a techno-optimista vizionáriusok jóslatai szerint minden információ rögzítésre és megőrzésre kerül, és bárhol, bármikor elérhető lesz. Az egymást követő
archívumi paradigmák domináns információs műveleteinek elemzése azt mutatja,
hogy a mai internetalapú szolgáltatások az archívumi intézmények összes fő funkcióját
tömeges méretekben replikálják, legalábbis az alapvető információs műveletek
szintjén. Mindezen fejlemények ellenére a szerző úgy érvel, hogy a digitális
korban az archívumokat nem fenyegeti a megszüntetés vagy a funkcióvesztés veszélye,
és nem csupán az intézményi tradíciók miatt, hanem a kontextus megőrzésében
és a fizikai példányok őrzésében betöltött szerepük, továbbá intézményi
felelősségük miatt, ami a jövőben is fontos társadalmi, jogi és igazgatási igény marad.
OLVASÁS KÖZBEN
Fabó Edit
Az együttgondolkodás emlékezete
Ismertető Dénes Tamás és Farkas János: Gondolati rímpárok egy társadalomelmélet
megszületéséről. (Szerzői kiadás, Budapest, 2017, 519 oldal, ISBN: 9789631285918)
című könyvéről.
Kristóf Zsolt
Az infokommunikációs technológiák szerepe
napjaink oktatásában
Recenzió Buda András: IKT és oktatás Együtt vagy egymás mellett? (Belvedere
Meridionale Kiadó, Szegedi Egyetem, 2017, 206 oldal, ISBN: 9786155372681) című
könyvéről.
KONFERENCIABESZÁMOLÓ
Csótó Mihály
Az infokommunikációs eszközök jövője a mezőgazdaságban
Beszámoló az Európai Agrárinformatikai Szövetség 2017. évi konferenciájáról (2017
EFITA WCCA Congress, Montpellier, Franciaország, 2017. július 2-6.).
English summaries of the papers
- Megjelenés dátuma:
- 2017
- Információk:
- kartonált, 96 oldal
- ISBN:
- ISSN 1587 8694
