Információs Társadalom 2016/2.
Üdvözlet az olvasónak!
TANULMÁNYOK
Sandra Särav – Tanel Kerikmäe – Kasper Ágnes
Az e-polgárság, mint a virtuális migráció eszköze
Észtországban
2015-ben nemzetközi figyelmet keltett Észtország legújabb „találmánya” – az e-polgárság.
Az Európai Unió eme kicsiny, de digitalizáltság szempontjából igen fejlett
tagállama számára külön kihívást jelentett, hogy elmagyarázza a világ számára ez
mit is takar, bár még nem reklámozták az e-polgárságot. Magyarország sem késlekedett
érdeklődést mutatni az ötlet iránt, többek között azért sem, mert éppen a
magyar e-kártya koncepciója volt kidolgozás alatt. Számos cikk jelent meg a sajtóban,
amelyek beszámoltak az észt fejleményekről, bár gyakran a pontatlan fogalmazás
miatt a valóditól eltérő képet festettek az e-polgárság mibenlétéről. Alapvetően az
észt digitális személyazonosság vagy e-polgárság az észt állampolgársággal (vagy tartózkodási
joggal/engedéllyel) nem rendelkező személyek számára számos olyan
jogot biztosít, amely többsége világszinten is ismeretlen, és lehetővé teszi az ország
digitális szolgáltatásainak használatát a világ bármely pontjáról. Mindezek mellett
az még kevésbé ismert, hogy milyen keretszabály-rendszer biztosítja az „országmint-
szolgáltatás” működését és hol vannak az e-polgárság problematikus, kiegyensúlyozatlan
vetületei. Jelen tanulmány célja az, hogy pontosítsa a magyar nyelven
elérhető információkat és rámutasson arra, hogy az e-polgárság, bár technikai szempontból
biztonságos, koncepciója még nem teljesen kiforrott és a közeljövőben számos
buktatóval kell majd az észteknek szembesülniük. A szerzők reményei szerint
eme tanulmánnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar szakértők pontosabb képet
kapjanak az észt gyakorlatról, beleértve a sikereket és nehézségeket is.
Galántai Zoltán
Big data, tudomány, kauzalitás
A big data az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő technológiájává vált.
Kérdés, hogy az előretörésének milyen hatásai lehetnek magára a tudományos kutatás
értelmezésére, mivel elképzelhető, hogy a big data szemlélet valamilyen mértékben
meg fogja változtatni az okozatisággal kapcsolatos elvárásainkat, amely
jelenleg fontos szerepet játszik a tudományosságban is. Ahhoz, hogy ez a folyamat
megfelelő módon kontextusba helyezhető legyen, felvázolunk egy olyan értelmezést,
amely a tudomány történetét az adatmennyiség és az adatmennyiség kezelésének
történeteként írja le.
Z. Karvalics László
„A nagy természetnek remek kis ékszere”. Víz és vízpart
a tudás-alapú városfejlesztésben
Az ipari korszak szétzúzta az ember és vizes környezete közti szerves kapcsolatot,
miközben elképesztő vízmérnöki teljesítménnyel a tavakat, a folyókat, öblöket és
kisebb vízfolyásokat az épített világ részévé tette. Az információs társadalomban
különleges lehetőségek nyíltak meg, hogy ennek a régvolt egységnek minél több
eleme újraéleszthető, újra-felfedezhető és újraalkotható legyen, a vízhez kapcsolódó
fejlesztéseket a stratégiai tervezés középpontjába emelve. A tanulmány amellett
érvel, hogy a technológiai szempontokon túlmutató komplex irányzatok (a víz- és
ivóvíz-infrastruktúra szempontjaira érzékeny városfejlesztésen és a rekreációs és turisztikai
célú vízpart-revitalizáción túllépve eljött az ideje az átfogó, a belvárosi
miliő-designnal összefonódó víz-központú fejlesztési stratégiáknak. Külföldi legjobb
gyakorlatok (Valencia, Kokkedal, Aarhus és mások) mellett a tanulmány magyar települések
lehetőségeit is vizsgálja, elsősorban Szeged és Pápateszér példáján, de
legfőképp folyamatosan Zalaegerszeget használva példaként, amelynek 1941-ben
készült vízközpontú stratégiáját is kiemeli a feledés homályából.
KÖZÉP-KELET EURÓPA
Horatiu Dragomirescu – Michalis Vafopoulos
Az infonómiától a Webonómiáig: Hogyan alakítja
az információs és kommunikációs technológia az információról
mint az üzleti tevékenység tárgyáról alkotott képünket?
A tanulmány az információ-fogalom fejlődésének új szakaszát gazdasági szempontból
vizsgálja, az offline-tól az Open Data és Linked Web 3.0-ig tartozó, összefüggő
technológiai ugrások sorozata mentén. Ma már elterjedt az az elképzelés, hogy az
áttérés a Web 3.0.-ra megváltoztatja az információgazdaság mint tudományág helyzetét.
Az információgazdaság (amely az alkalmazott gazdaságtan egyik területe, és
amely az információs tudományok rendszerébe is besorolható) átalakul webgazdasággá
– az adat- és hálózattudomány formálódásban lévő transzverzális szintjén.
Ennek a fejlődésnek figyelemreméltó következményei vannak. Az info-gazdaság
a már megvalósult üzleti modellek és gyakorlatok adaptálását tűzte ki célul, a digitális
technológia forradalma által átrendezett térben. A webgazdaság célja azonban
olyan új generációs üzleti modellek teremtése, amelyek az értékteremtő folyamatokat
hálózati környezetbe terelik.
KUTATÁSI JELENTÉS
Kiszelák Zsófia
Modern vagy hagyományos oktatás?
Interjú tanárokkal a digitalizálódásról
A magyar oktatás számos problémával küzd, a haladáshoz változás szükséges. A gyerekek
igényei megváltoztak, beszippantotta őket a digitális világ. Fontos lenne az
oktatásba is bevonni a digitalizált világot. Hogyan és mennyire hatékonyan lehet?
Ebben a tanulmányban a fenti kérdésre próbálok választ adni. Három különböző
digitális hátterű iskolában dolgozó hét pedagógussal készítettem interjút. Az iskolák
felszereltsége eltérő, az „A” iskola egy teljesen modern, okostanteremmel rendelkező
intézmény. A „B” iskola kissé elmaradott, míg a „C” iskola átlagos digitális
háttérrel rendelkezik. Mindegyik iskolában tartanak interaktív órákat. Ez az egyikben
könnyebben, a másikban sokkal nehezebben oldható meg. A különbségek ellenére
a meghatározó kérdésekben a pedagógusok egyetértenek, mint például
teljesen helyettesíthető-e a hagyományos oktatás a digitálissal, a gyerekek jobban
motiválhatók-e az interaktív órákkal, mint a megszokottal?
Borza Endre Márk – Puskás Bence László
Az oktatási rendszer kiválasztottjainak
vélt értékrendi hierarchiája
Cikkünkben arra keressük a választ, hogyan választanak példaképeket, miként vélekednek
egymásról középiskolák diákjai, és ez milyen kapcsolatban van iskolájuk
státuszával. Egy országos keresztmetszeti kérdőív segítségével felmértük középiskolás
diákok vélekedését az általunk kutatott kérdésekről. Hipotézisünk szerint a
jobb hírnévvel rendelkező, magasabb kompetenciamutatókkal rendelkező diákokat
csoportosító középiskolák diákjai nem bírnak számottevően eltérő értékrenddel
náluk kevésbé jó hírű középiskolákba járódiáktársaikhoz képest, viszont eltérően
vélekednek korosztályuk értékrendjéről országszerte. A pontos hatás vizsgálata érdekében
kívánatos, illetve kevésbé kívánatos értékcsoportokat definiálunk. Végül
kérdőívünkből nyert, illetve az Oktatási Hivatal kompetenciaméréséből származó
adatok alapján erős empirikus bizonyítékot hozunk arra, hogy a középiskolások
minél magasabb átlagos kompetenciaszintű diákokat felvevő gimnáziumba járnak,
annál kevésbé kívánatos értékrendet társítanak korosztályukhoz országszerte.
OLVASÁS KÖZBEN
Bokor Tamás
Egyszerre gyönyörű, egyszerre fáj – A média és a társadalom
komplexitásáról
Recenzió a Replika folyóirat 95., Médiatársadalom c. (Budapest, Replika Alapítvány,
2015)
AKTUÁLIS
Kommunikáció. Média. Design – új tudományos folyóirat indult
Oroszországban
English summaries of the papers
- Megjelenés dátuma:
- 2016
- Információk:
- kartonált, 99 oldal
- ISBN:
- ISSN 1587 8694
