Információs Társadalom 2016/2.

Üdvözlet az olvasónak!

TANULMÁNYOK
Sandra Särav – Tanel Kerikmäe – Kasper Ágnes
Az e-polgárság, mint a virtuális migráció eszköze Észtországban
2015-ben nemzetközi figyelmet keltett Észtország legújabb „találmánya” – az e-polgárság. Az Európai Unió eme kicsiny, de digitalizáltság szempontjából igen fejlett tagállama számára külön kihívást jelentett, hogy elmagyarázza a világ számára ez mit is takar, bár még nem reklámozták az e-polgárságot. Magyarország sem késlekedett érdeklődést mutatni az ötlet iránt, többek között azért sem, mert éppen a magyar e-kártya koncepciója volt kidolgozás alatt. Számos cikk jelent meg a sajtóban, amelyek beszámoltak az észt fejleményekről, bár gyakran a pontatlan fogalmazás miatt a valóditól eltérő képet festettek az e-polgárság mibenlétéről. Alapvetően az észt digitális személyazonosság vagy e-polgárság az észt állampolgársággal (vagy tartózkodási joggal/engedéllyel) nem rendelkező személyek számára számos olyan jogot biztosít, amely többsége világszinten is ismeretlen, és lehetővé teszi az ország digitális szolgáltatásainak használatát a világ bármely pontjáról. Mindezek mellett az még kevésbé ismert, hogy milyen keretszabály-rendszer biztosítja az „országmint- szolgáltatás” működését és hol vannak az e-polgárság problematikus, kiegyensúlyozatlan vetületei. Jelen tanulmány célja az, hogy pontosítsa a magyar nyelven elérhető információkat és rámutasson arra, hogy az e-polgárság, bár technikai szempontból biztonságos, koncepciója még nem teljesen kiforrott és a közeljövőben számos buktatóval kell majd az észteknek szembesülniük. A szerzők reményei szerint eme tanulmánnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar szakértők pontosabb képet kapjanak az észt gyakorlatról, beleértve a sikereket és nehézségeket is.

Galántai Zoltán
Big data, tudomány, kauzalitás
A big data az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő technológiájává vált. Kérdés, hogy az előretörésének milyen hatásai lehetnek magára a tudományos kutatás értelmezésére, mivel elképzelhető, hogy a big data szemlélet valamilyen mértékben meg fogja változtatni az okozatisággal kapcsolatos elvárásainkat, amely jelenleg fontos szerepet játszik a tudományosságban is. Ahhoz, hogy ez a folyamat megfelelő módon kontextusba helyezhető legyen, felvázolunk egy olyan értelmezést, amely a tudomány történetét az adatmennyiség és az adatmennyiség kezelésének történeteként írja le.

Z. Karvalics László
„A nagy természetnek remek kis ékszere”. Víz és vízpart a tudás-alapú városfejlesztésben
Az ipari korszak szétzúzta az ember és vizes környezete közti szerves kapcsolatot, miközben elképesztő vízmérnöki teljesítménnyel a tavakat, a folyókat, öblöket és kisebb vízfolyásokat az épített világ részévé tette. Az információs társadalomban különleges lehetőségek nyíltak meg, hogy ennek a régvolt egységnek minél több eleme újraéleszthető, újra-felfedezhető és újraalkotható legyen, a vízhez kapcsolódó fejlesztéseket a stratégiai tervezés középpontjába emelve. A tanulmány amellett érvel, hogy a technológiai szempontokon túlmutató komplex irányzatok (a víz- és ivóvíz-infrastruktúra szempontjaira érzékeny városfejlesztésen és a rekreációs és turisztikai célú vízpart-revitalizáción túllépve eljött az ideje az átfogó, a belvárosi miliő-designnal összefonódó víz-központú fejlesztési stratégiáknak. Külföldi legjobb gyakorlatok (Valencia, Kokkedal, Aarhus és mások) mellett a tanulmány magyar települések lehetőségeit is vizsgálja, elsősorban Szeged és Pápateszér példáján, de legfőképp folyamatosan Zalaegerszeget használva példaként, amelynek 1941-ben készült vízközpontú stratégiáját is kiemeli a feledés homályából.

KÖZÉP-KELET EURÓPA
Horatiu Dragomirescu – Michalis Vafopoulos
Az infonómiától a Webonómiáig: Hogyan alakítja az információs és kommunikációs technológia az információról mint az üzleti tevékenység tárgyáról alkotott képünket?
A tanulmány az információ-fogalom fejlődésének új szakaszát gazdasági szempontból vizsgálja, az offline-tól az Open Data és Linked Web 3.0-ig tartozó, összefüggő technológiai ugrások sorozata mentén. Ma már elterjedt az az elképzelés, hogy az áttérés a Web 3.0.-ra megváltoztatja az információgazdaság mint tudományág helyzetét. Az információgazdaság (amely az alkalmazott gazdaságtan egyik területe, és amely az információs tudományok rendszerébe is besorolható) átalakul webgazdasággá – az adat- és hálózattudomány formálódásban lévő transzverzális szintjén. Ennek a fejlődésnek figyelemreméltó következményei vannak. Az info-gazdaság a már megvalósult üzleti modellek és gyakorlatok adaptálását tűzte ki célul, a digitális technológia forradalma által átrendezett térben. A webgazdaság célja azonban olyan új generációs üzleti modellek teremtése, amelyek az értékteremtő folyamatokat hálózati környezetbe terelik.

KUTATÁSI JELENTÉS
Kiszelák Zsófia
Modern vagy hagyományos oktatás? Interjú tanárokkal a digitalizálódásról
A magyar oktatás számos problémával küzd, a haladáshoz változás szükséges. A gyerekek igényei megváltoztak, beszippantotta őket a digitális világ. Fontos lenne az oktatásba is bevonni a digitalizált világot. Hogyan és mennyire hatékonyan lehet? Ebben a tanulmányban a fenti kérdésre próbálok választ adni. Három különböző digitális hátterű iskolában dolgozó hét pedagógussal készítettem interjút. Az iskolák felszereltsége eltérő, az „A” iskola egy teljesen modern, okostanteremmel rendelkező intézmény. A „B” iskola kissé elmaradott, míg a „C” iskola átlagos digitális háttérrel rendelkezik. Mindegyik iskolában tartanak interaktív órákat. Ez az egyikben könnyebben, a másikban sokkal nehezebben oldható meg. A különbségek ellenére a meghatározó kérdésekben a pedagógusok egyetértenek, mint például teljesen helyettesíthető-e a hagyományos oktatás a digitálissal, a gyerekek jobban motiválhatók-e az interaktív órákkal, mint a megszokottal?

Borza Endre Márk – Puskás Bence László
Az oktatási rendszer kiválasztottjainak vélt értékrendi hierarchiája
Cikkünkben arra keressük a választ, hogyan választanak példaképeket, miként vélekednek egymásról középiskolák diákjai, és ez milyen kapcsolatban van iskolájuk státuszával. Egy országos keresztmetszeti kérdőív segítségével felmértük középiskolás diákok vélekedését az általunk kutatott kérdésekről. Hipotézisünk szerint a jobb hírnévvel rendelkező, magasabb kompetenciamutatókkal rendelkező diákokat csoportosító középiskolák diákjai nem bírnak számottevően eltérő értékrenddel náluk kevésbé jó hírű középiskolákba járódiáktársaikhoz képest, viszont eltérően vélekednek korosztályuk értékrendjéről országszerte. A pontos hatás vizsgálata érdekében kívánatos, illetve kevésbé kívánatos értékcsoportokat definiálunk. Végül kérdőívünkből nyert, illetve az Oktatási Hivatal kompetenciaméréséből származó adatok alapján erős empirikus bizonyítékot hozunk arra, hogy a középiskolások minél magasabb átlagos kompetenciaszintű diákokat felvevő gimnáziumba járnak, annál kevésbé kívánatos értékrendet társítanak korosztályukhoz országszerte.

OLVASÁS KÖZBEN
Bokor Tamás
Egyszerre gyönyörű, egyszerre fáj – A média és a társadalom komplexitásáról
Recenzió a Replika folyóirat 95., Médiatársadalom c. (Budapest, Replika Alapítvány, 2015)

AKTUÁLIS
Kommunikáció. Média. Design – új tudományos folyóirat indult Oroszországban

English summaries of the papers

Megjelenés dátuma:
2016
Információk:
kartonált, 99 oldal
ISBN:
ISSN 1587 8694
950 Ft 665 Ft
db
Jelenleg:
rendelhető
Szállítás:
4-5 munkanap
Kártyás fizetés szolgáltatója: Barion