Információs Társadalom 2016/1.
ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK!
TANULMÁNYOK
Szűts Zoltán – Yoo Jinil
Big Data, az információs társadalom új paradigmája
A jelenben rendkívül népszerű Big Data kifejezés a strukturált és strukturálatlan
adatok mennyiségének exponenciális növekedését, elérhetőségét és elemezhetőségét
jelöli. A Big Data megjelenése egyszerre ruházza fel lehetőségekkel és állítja
új kihívások elé a közigazgatás, tudományos és üzleti élet szereplőit. A lehetőségek
közé sorolhatjuk az így kapott eredményekkel alátámasztott üzleti döntéseket, a
hatékonyabbá tett logisztikát és marketinget, vagy éppen a társadalmat foglalkoztató
problémák politikai döntéshozók elé tárását. Tanulmányunk az információs társadalom
szempontrendszeréből kiindulva, összegző képet ad a Big Data jelenségről,
bemutatja annak definíciós kísérleteit és megközelítési módjait, illetve ismerteti a
feltételrendszert, melynek teljesülése esetén ma erről az új informatikai, társadalmi,
kereskedelmi, kormányzati paradigmáról beszélhetünk. A Big Data-hoz vezető út
leírása mellett kitér az adatokhoz való hozzáférés és feldolgozás problémáira, a privacy,
az adatbiztonság, a kimaradó információs források kérdéskörére, illetve a módszer
lehetséges torzításaira, hibáira is.
Sólyom Barbara
Általános iskolások okostelefon-használati szokásai 2016-ban
Empirikus kvalitatív kutatásunk célja az általános iskolás felsős tanulók (5-8. osztályos
diákok) okostelefon-használati szokásainak, gyakorlatainak feltárása, a használatával
kapcsolatos élmények, vélemények, attitűdök megismerése és bemutatása.
Kutatási jelentésünkben a gyerekek okostelefon fogalmát értelmezzük, illetve az
okostelefon általuk tapasztalt és/vagy gondolt előnyeit és hátrányait ismertetjük.
Részletesen leírjuk és elemezzük a mai 11-14 éves korosztály első okostelefonjával
kapcsolatos tapasztalatait és élményeit, a telefoncserék okát, kitérünk a telefon-alkalmazásokra.
A diákok okostelefonjuk mellett használnak még laptopot, vagy tabletet,
vagy asztali számítógépet, de mindegyik készüléket más feladatokra veszik
igénybe. A szülők elvárásait és preferenciáit is érintjük, valamint az én megjelenítés
és fontosságát. Kutatási eredményünk szerint a mai felsős általános iskolások okostelefon
nélkül is el tudják elképzelni az életüket. Telefonjukat a középiskolásokkal
ellentétben nem folyamatosan, hanem szakaszonként, változó mértékben és időtartamban
használják.
KÖZÉP-KELET EURÓPA
Lăcrămioara Cîmpian – Lázár Ede – Manuela Rozalia Gabor
EU-tagállamok IKT fejlettségének különbségei
– egy klaszterelemzés eredményei
A nemzetközi szakirodalomban egyre több tanulmány igazolja az oksági kapcsolatot
az információs technológiába irányuló befektetések, az IKT anyagi és humán komponenseinek
optimális alkalmazása, és a termelékenység, illetve a szervezeti hatékonyság
között. A szakirodalomban gyakran említett kutatási probléma az IKT befektetések
vállalati termelékenységre gyakorolt hatásának mérési nehézsége. A probléma megoldását
sok szakértő a kérdés újszerű, innovatív megközelítésében látja. Ilyen újszerű
megközelítést alkalmazunk jelen cikkünkben is. Olyan korábbi tanulmányok
eredményeiből kiindulva, amelyek a szervezet innovációs képessége, termelékenysége,
illetve az IKT erőforrások felhasználása közötti kapcsolatot vizsgálták, a jelen
tanulmány fő célja, hogy komplex statisztikai módszerek alkalmazásával (főkomponens
analízis, K-közepű klaszteranalízis, hierarchikus klaszteranalízis) elemezze,
hogy a 27 EU tagország hogyan csoportosítható az IKT és a makroökonómiai jellemzők
függvényében. Az eredmények három klaszter meghatározásához vezettek:
volt kommunista országok, az EU-15 tagországok és atipikus országok.
KUTATÁSI JELENTÉS
Sándor Zsófia – Kis Gergely
Szimultán végrehajtáson alapuló mozgásfelismerési
algoritmusok fejlesztése
mobiltelefonos szenzorok felhasználásával
A vezeték nélküli adatátviteli technológiákat használó szenzorhálózatok elterjedésével
megnyílt a lehetőség nagymennyiségű mérési adat begyűjtésére, melyre alapulva különböző
kutatócsoportok algoritmusfejlesztésekbe kezdtek a szenzoradatokban rejlő
információk kinyerésére. Az egyik leggyakrabban kutatott terület a mozgásfelismerés.
Cikkünkben egy olyan rendszert mutatunk be, melyben a mozgásfelismerést
általános környezetben vizsgáljuk, vagyis nem a testen elhelyezett különböző szenzorok
segítségével azonosítjuk a mozgásformákat, hanem a társadalom szinte bármely
tagjánál fellelhető mobiltelefonos szenzorok által gyűjtött adatok felhasználásával.
KONFERENCIABESZÁMOLÓ
A „Médiaműveltség és digitális írástudás
a nyílt kormányzati kultúra építésében” című nemzetközi
konferencia és a Hanti-Manszijszk Nyilatkozat
OLVASÁS KÖZBEN
Fabó Edit
Az emberi társadalomban zajló áramlások
Recenzió Dénes Tamás és Farkas János: A humán társadalom elmélete (Budapest,
Gondolat Kiadó, 2015) című könyvéről
Eszenyiné Borbély Mária
NET! Mindenekfelett? Kompetenciák a digitális univerzumban
Recenzió Sipos Anna Magdolna – Varga Katalin – Egervári Dóra: NET! Mindenekfelett?
– Kompetenciák a digitális univerzumban (PTE FEEK, Könyvtár- és Információtudományi
Intézet, Pécs, 2015) című kötetéről
Tóth Tamás
Belépés Jelszóval! Online világok és kutatási módszereik
Recenzió a Replika folyóirat 90–91. lapszámáról (Budapest, Replika Alapítvány,
2015)
AKTUÁLIS
Z. Karvalics László
Információs gép és emancipációs potenciál
– In memoriam Ben Haig Bagdikian (1920 – 2016)
English Summaries of the papers
- Megjelenés dátuma:
- 2016
- Információk:
- kartonált, 92 oldal
- ISBN:
- ISSN 1587 8694
