Az eltűnés intenzitásai. Fényjátékok és szóródások Szűcs Attila festészetében

Szűcs Attila festészete éppúgy számol a végtelennel, a rögzítetlenséggel,
mint a véges, egyéni sorsok szűkösségével. Akárhogy
is nézzük, életünk engesztelhetetlenül függ a végtelentől
és a tér könyörtelenségétől. A szín-erő hullámzó halványsága
nemcsak az ember eltűnését és feloldását fedi fel, hanem minden
elmerülését az ÉJSZAKA nem-feketéjének megragadhatatlanságában.
Festményei áramvezetők, amelyek ismeretlen
irányokba lendítik tovább a potencialitás fényének dinamizmusát.
Felvillantja a lehetőség általános és különös jelenlétét
egyaránt. Szűcs munkáiban olyan objektumok reprezentációi
is megtalálhatóak, amelyek még nem nyerték el valóságos formájukat,
még a lehetőség homályában leledzenek. Megtartja
a maga titkait, nem fecsegi világgá, amit szereplői gondolnak,
éreznek vagy sejtenek. Egyedül a spekuláció marad a mű befogadója
számára: kénytelen használni azt mint eszközt az
értelmezés során. Művészetté emelt eltüntetés, tüntetőleges
esendőség jellemzi azt a művészeti teret, amelyet Szűcs megnyit
számunkra. Engedi lenni azt, ami van, méghozzá annak
vészterhes tovatűnésével egyetemben.

Szerző:

Horváth Márk – Lovász Ádám (szerk.)

Kiadás éve:

2020

Információk:

275 oldal, kartonált

ISBN:

978 963 693 420 0