Novalis magyarországi vonatkozású motívumainak életrajzi háttere. A Charpentier család kapcsolati hálójának irodalmi aspektusai

Novalis Heinrich von Ofterdingen című regényének mind ásványtani motívumait, mind pedig nőalakjainak bonyolult jelképrendszerét számos elemzés interpretálta már, s ezekben jobbára említésre kerültek a mű magyarországi vonatkozásai is. A motívumértelmezések a szakirodalom jelentős hányadában Novalis első menyasszonyának, Sophie Kühnnek az alakjához kapcsolódtak, s jóval kevesebb figyelem jutott a második jegyesség tényének, illetve Julie Charpentier személyének. Jelen kötet éppen a második menyasszony alakja kapcsán mutatja be azt a Freiberghez kötődő diszciplináris kapcsolati hálót, amely egyfelől az ásványtani utalások interpretációs keretét jelentheti, másfelől pedig a magyarországi vonatkozású regénymotívumok eredetére is magyarázatul szolgálhat. Charpentier professzor – Julie apja, illetve a freibergi akadémián bányatiszti képesítést szerzett Novalis tanára – számos magyar mineralógiai kapcsolattal rendelkezett, és többször is járt Magyarországon. Julie Charpentier sorsa Novalis halála után is ennek a kiterjedt kapcsolati rendszernek a keretein belül alakult: a feibergi kontaktusokkal is rendelkező bányakamarás, báró Podmaniczky Károly feleségeként Nagyszebenbe majd Aszódra költözött, s végül az ottani Podmaniczky‐kastélyban hunyt el. Nemrégiben fellelt és ez idáig publikálatlan 1811‐es temetési búcsúztatójában – amely kötetünkben mind német eredetiben, mind magyar fordításban olvasható – a Charpentier család több tagjára is utalás történt, így e gyászbeszéd újabb adalékot jelenthet az egykor a Heinrich von Ofterdingen szerzője számára is oly meghatározó diszciplináris közeg rekonstruálásához.

Az Élet és Irodalomban (LXVIII. évf. 16. sz.) olvasható Bartha Judit recenziója a kötetről Kék virág az aszódi kastélyban címmel.