Magyar Filozófiai Szemle 2025/1.

Mimézis és idealizálás. Elmélet és gyakorlat a 18–20. századi esztétikában, poétikában, irodalomban és képzőművészetben

 

Az utánzás az európai művészetelméleti gondolkodásban antropológiai alapon eleve az eszményítéssel összefüggésben és nem annak kizáró ellenpólusaként kerül terítékre. Ez egy olyan sémát jelent, melyben az egyedi műalkotás mindig valahol az utánzás és az eszményítés vagy (más szempontból) a másolás és az eredetiség végpontjai közti skálán helyezkedik el. Eszerint a mű mindig ellentétek vegyülete, és éppen az ellentétek közt meglévő feszültség élteti – akárcsak a rá vonatkozó elméletet. A jelen összeállítás esettanulmányai széles spektrumon vizsgálják, hogy ez a fajta alapállás milyen teoretikus és gyakorlati következményekkel járt a brit, francia, német és magyar művészetelméletben és -gyakorlatban a 18. századtól a 20. századig.

 

Tartalom

Mimézis és idealizálás. Elmélet és gyakorlat a 18–20. századi esztétikában, poétikában, irodalomban és képzőművészetben (Fórizs Gergely – Valastyán Tamás)

 

FÓKUSZ

Komáromy Zsolt: Mimézis, forma és formátlanság. Alexander Pope Dunciad című művében

Csuka Botond: Az eszményi szépség nyomában. Sir Joshua Reynolds művészetelméletéről

Bartha-Kovács Katalin: Mimézis és idealizálás a francia festészetben. Vadászcsendéletek a 18. századi művészeti írások tükrében

Valastyán Tamás: A költészet mint esztétikai aktus. Miért lehetséges a hölderlini versformát „egy egész világ” eszméjeként olvasni?

Keisz Ágoston: Miért és hogyan alkossunk mintakövető költészetet? Az imitáció módszerei és változatai Ungvárnémeti Tóth László ógörög-magyar költészetében

Fórizs Gergely: Arany János és az anthropoétika hagyománya Vojtina Ars poétikája

Fülöp Dorottya: Esztétikai levelek az Életképekben. Beély Fidél az utánzásról

Balogh Piroska: „Majma a művészetnek” Az utánzás problémája Greguss Ágost esztétikájában

Seregi Tamás: Lukács és Zola

Popovics Zoltán: Reprezentáció és utópia. Marin és Richir az idealizációról

 

DOKUMENTUM

Nemessányi Zoltán: Előszó Immanuel Kant Az emberszeretetből fakadó hazugság állítólagos jogáról című műve fordításához

Immanuel Kant: Az emberszeretetből fakadó hazugság állítólagos jogáról

 

SZEMLE

Széplaky Gerda: „Akkor is zsidó vagyok”

Trembeczki István: Méltóság, erények, lehetőségek az élet végén

 

E számunk szerzői

Absztraktok

Summaries

Megjelenés dátuma:

2026. 03. 23.

Információk:

254 oldal, kartonált, 160 x 235 mm

ISBN:

ISSN 0025 0090