A zene szabadságáról
Természettudományos munkáival ellentétben D’Alembert
A zene szabadságáról című esszéje a filozófus napjainkban kevésbé
ismert írásai közé tartozik. D’Alembert nevét ritkábban említik a
18. századi zeneesztétikai gondolkodás vizsgálatakor, mint
Rousseau-ét vagy Diderot-ét. Egyes kutatók, elsősorban Alain Cernuschi
(Penser la musique dans l’Encyclopédie, 2000) és Claude Dauphin
(Musique et liberté au siècle des Lumières, 2017) azonban jogosan
mutattak rá a szöveg jelentőségére: véleményük szerint tévesen sorolták
D’Alembert gondolatait egyféle korabeli zenei konzervativizmust
képviselő irányzathoz.
A filozófus A zene szabadságáról szóló esszében rendszerezetten fejti
ki gondolatait: a francia és olasz zene körüli vitából kiindulva a zene
nem csupán imitatív, hanem expresszív természetéről, antropológiai
szerepéről elmélkedik. Újra megvizsgálja a zene terén a nemzeti ízlés
és az alkotó szellem problémakörét. Claude Dauphin véleménye szerint
gondolatai a 20. században kialakuló zenei szemiotikát előlegezik meg.
A korabeli operajelenetek elemzései a zene kifejező ereje, a harmónia,
melódia, a vokális és instrumentális zene közötti hierarchia kérdéseinek
vizsgálatához vezetik.
A zene szabadságáról című írás magyar nyelvű megjelentetése
hozzájárulhat ahhoz, hogy D’Alembert gondolkodása születésének
300. évfordulóját követően nagyobb figyelmet kapjon a hazai
humántudományi kutatásban.
A könyv az Észlelet sorozat új kötete.
- Szerző:
- Jean le Rond d’Alembert
- Fordító:
- Kovács Eszter
- Kiadás éve:
- 2019
- Információk:
- kartonált, 76 oldal
- ISBN:
- 978 963 693 760 7
