Formalizmus a bírói gyakorlatban. A formalista bírói érvelés jogelméleti alapjai

A jogelméleti vizsgálódások egyik legvitatottabb témája, hogy miképpen igazolhatóak, miképpen támaszthatók alá a bírói döntések. Ezzel a kérdéssel az úgynevezett ítélkezéselméleti munkák foglalkoznak. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy alkotmányos demokráciákban a bírói ítélkezéssel szemben alapvető elvi követelmények fogalmazódnak meg. A bíráknak kötelezettsége, hogy döntéseiket, jogi állításaikat racionális igazolással lássák el, megfelelő jogi érvekkel és indokokkal támaszszák alá. Az ítélkezéselméleti írásokban vitatott, hogy melyek lehetnek azok az érvek és indokok, amelyek helyes jogi döntéseket alátámaszthatnak. Kérdéses, hogyan kezelje a bíró az olyan helyzeteket, amelyekben a jogi norma szövegéből következő döntés esetleg méltánytalan, igazságtalan vagy ésszerűtlen döntéshez vezetne, ha a norma szövegén túli releváns körülményeket vagy elveket is mérlegre tenne. Megteheti-e a bíró, hogy a jogszabály szövegével ellentétes döntést hoz erkölcsi, igazságossági, ésszerűségi szempontokra támaszkodva? Ezekre a bírói gyakorlatban is gyakran előforduló problémákra ad választ a formalizmus normatív elmélete, amelynek elemzésére, kritikai vizsgálatára e könyv vállalkozik.

A formalizmus határozott választ ad a helyes bírói döntés alapjainak problémájára, e könyv célkitűzése pedig, hogy a formalizmus téziseinek, elméleti hátterének bemutatásával gyümölcsöző szakmai vita kialakulását ösztönözze a bírói döntéshozatal problémáiról, megoldási lehetőségeiről.