Romológia. Kutatástól az oktatásig
A 18. században egy véletlen felfedezés vezetett
a cigányság indiai származásának felismerésére.
Vályi István dunaalmási református
lelkész külföldi tanulmányai során meglepetéssel
vette észre, hogy indiai szobatársainak
nyelve mennyire hasonlít a falujabeli cigányok
beszédére. A két nyelvet összehasonlítva
jött rá a cigány nyelv indiai eredetére.
A 7-8. századtól az Iránban élő indiai eredetű
népcsoportok több irányba vándoroltak.
Egy részük Kis-Ázsiába, az örmények földjére költözött, ahol felvették
a kereszténységet. A terület akkor a Bizánci Birodalomhoz tartozott, és
a krónikák a 9. századtól már említik a „keleti szélek vándorait”, akiket
az atszinganosz („érinthetetlen”) néven neveznek. Sot, írásos emlékek
szerint mágiával és jóslással foglalkozó tszinganoszok jelentek meg magában
a birodalom fővárosában is.
A 13. században a cigányok nyugatabbra költöztek, amit a mongol
hódítás válthatott ki. A 14. században zömük átköltözött Európába, a
Balkán félszigetre. A török terjeszkedéssel együtt a rabszolgaság is utolérte
őket. A szabadon maradt cigányok folytatták vándorló életmódjukat.
A 18. század végén a Habsburg Birodalomba értek, ahol Mária
Terézia jelentős hányadukat letelepítette, a gyerekeket kézművesekhez
adta betanításra.
Románia függetlenségének elnyerése után az európai rabszolgaság
különböző formái megszűntek. Romániából a 19 század végétől érkeztek
a mai Magyarországra a beások, akik erdei lakóként zömmel famunkákból
éltek (gyakori családnevük: Orsós), Az „oláh cigányok” (romák)
is ebben a korszakban telepedtek meg Magyarországon. Elit csoportjuk,
a lovári adja máig meglévő anyanyelvüket.
A magyarországi cigányság létszámát jelenleg 600–800 000 főre becsülik.
A roma közösségek létszámukban és arányukban ma Európa
egyik legjelentősebb etnikai kisebbségét alkotják.
- Szerző:
- Forray R. Katalin
- Kiadás éve:
- 2022
- Információk:
- kartonált, 222 oldal, B5
- ISBN:
- 978 963 556 234 3
