Vásári céduláktól az agrárszakkönyvekig. A magyaróvári Czéh-nyomda kiadványainak bibliográfiája 1836-tól 1909-ig

Moson vármegye első nyomdáját 1836-ban alapította id. Czéh Sándor. Irányítása alatt 1880-ig működött, ezután átadta fiának, Czéh Lajosnak, aki tovább folytatta apja vállalkozását, majd 1910- ben eladta a nyomdát, amely beleolvadt a Moson Vármegye Nyomdába.

Id. Czéh Sándor vásári cédulák, imafüzetecskék és megyei hivatalos nyomtatványok nyomtatásával kezdte, hamarosan ponyvára alkalmas mesék, versezetek, moritások kiadásával folytatta. Első anyagi sikereit a kalendáriumokkal érte el. 1848-ban kis híján elbukta teljes vagyonát a Der Emanzipierte Satanas kiadásával. Az 1860-as évek gazdasági konjunktúrája a nyomdát is szárnyára vette, és a századvég „boldog békeideje” pedig gyarapodását segítette.

A század második felében a ponyvakiadványok lassan elmaradtak, helyettük mezőgazdasági szakkönyvek, regionális érdekeltségű újságok, és a megye szellemi elitjének írásai jelentek meg. A nyomda megmaradt a régió igényének kielégítésének szintjén. Hogy kiadványaival mégis ki tudott emelkedni a vidéki nyomdák provinciális kínálatából, azt egyrészt a tulajdonosok kulturális ambíciójának, másrészt a Magyaróváron működő mezőgazdasági felsőfokú tanintézet professzorai termékeny alkotókedvének köszönhette.

A vármegye művelődéstörténete, nyomdatörténete, könyvkultúrája szempontjából figyelemre számítható mű feldolgozza a nyomda történetét, és közli a nyomda kiadványainak 1218 tételes bibliográfiáját 1836-tól 1909-ig.