„A kéziratoknak van lelkök”. Csontosi János munkáinak és levelezésének bibliográfiája

Az Országos Széchényi Könyvtár egyik legizgalmasabb korszakába lép az olvasó, ha belelapoz kötetünkbe. Az ekkor még a Magyar Nemzeti Múzeum keretében működő intézmény a 19. század utolsó harmadában vált modern, a mai értelemben véve nyitott könyvtárrá és egyben kutatóműhellyé. Megkezdődött a gyűjtemény gazdagsága megkövetelte differenciálódás, melynek első lépése a Kézirattár létrejötte volt, s az új gyűjteményrész felállításában a munka oroszlánrésze Csontosi Jánosnak, a Kézirattár „első őrének” jutott.

Csontosi, mint képzett paleográfus, a középkori kézirattan elismert tekintélye, rengeteget tett a gyűjtemény középkori anyagának gyarapításáért, s a feltáró munkából komoly tudományos eredmények születtek, elsősorban a 15. század magyar könyvkultúrájának, jelesül a Corvina Könyvtár történetének terén. Levelezésének annotált bibliográfiája mintegy hátterét szolgáltatja a publikációknak, feltárva a kor kutatási metódusait, a kutatás intézményi kereteinek történetét, emellett az intézményi struktúra sajátosságait, így például az Akadémia és a Könyvtár viszonyát.

Csontosi megindulásától fogva a Magyar Könyvszemle című folyóirat szerkesztője, legdolgosabb szerzője. Levelezése ennek a munkának mindennapjaiba is betekintést enged, így elsőrangú forrást szolgáltat Európa egyik első könyvtörténeti-bibliográfiai szakfolyóiratának kialakulásához. Bőségesen idézzük őt az általa írott levelek kivonataiban, ezzel is bemutatva ennek a szép és nehéz életpályának teljességét, magánéletével, ambícióival, személyes harcaival, barátságaival, vereségeivel és sikereivel együtt.

Csontosi János életművének feltárása a magyar tudománytörténet sok évtizedes adóssága. Életrajzával, nyomtatásban megjelent munkáinak bibliográfiájával és levelezésének annotált bibliográfiájával ennek az adósságnak törlesztéséhez kívántunk jelentősen hozzájárulni.