Erózió. Versek

Minden nemzedék örök aggodalma, lesz-e, aki folytassa az általa megkezdett munkát? Fájdalmas érzés, hogy az évek hosszú során felépített, megszilárdított értékrend nem nagyon adható át, mindaz, amiért küzdöttünk, vagy amit kiharcoltunk, óhatatlanul elévül, a semmibe vész. Lehetséges-e „újban megóvni régvolt árnyakat”? – teszi fel a kérdést a költő. A közéletből kigyalogoló, majd az életből is kisétáló korosztály borúlátással szemléli a körülötte megváltozott világot, a még itt vagyunk, de már nem itthon érzés keríti hatalmába, ránehezedik a múlt nélküli jelen és a jelen nélküli jövő érzése. Semmibe foszlanak történelmi hagyományok, mert nem őrzik azokat „megtagadott múltunk úszó emléke, ami pedig (…) éget, mint a befejezetlen mondatok”.

A porló szikla lassan a part homokjába simul, széteső szemcséi emékezhetnek-e a hajdani kolosszus erejére, keménységére? Szinte halljuk a kő morzsolódását, amint a költő szavakba önti az örök felismerést: „Beléptem én is az őszbe, / már a senki földjén járok, / bár nagy kísértőm még az élet, / halottaim élő álmok.” Benyhe István az életkor által óhatatlanul ránk szabott „múltat és az új világot” összekötő idősíkok között keres átjárást, mert „az Ég és a Mély” nem hagyja el soha: 

 

míg új időt tapint az alkonyat. (…) 

Betöltjük sorsunk ég-szabta ívét:

újban megóvni régvolt árnyakat.

 

Az idő síkjai óhatatlanul ötvöződnek a térbeliséggel. A virtuális valóság mondatja a szerzővel: „Minden világon átfutó sejtelem / összeköt, elszakít? Ránk tört a végtelen.” A sors által ránk szabott idő „az ég és föld között” folyik, ahol „Hamis álmok fénylétrája / köt össze (…) két világot / és elképzelt légvárakat”. 

A kötet versei az életút bölcsességévé lényegülnek, elérkezett az ideje felmérni, mit cselekedetünk és mit tennénk ma másként, ha esély nyílna rá, „hogy a tetteket újra ítéljük / szembesítésben azzal, hogy mi vezette a sorsunk. / (…) az ég igazát nem cáfolhatja idő”.                                                                                                               

Lőwy Dániel    

Szerző:

Benyhe István

Kiadás éve:

2023

Információk:

88 oldal, keménytábla, 119 x 163 mm

ISBN:

978 963 556 416 3