Felhívjuk Kedves Megrendelőink figyelmét, hogy az Ünnepi könyvheti kitelepülés miatt, június 5–11. között a rendelések feldolgozása és könyvek személyes átvétele szünetel.
Megértésüket köszönjük!
„…mink szegediesen vagy nem szögediesen vagy akárhogy beszélünk, nem vögyük észre. Van ëgy beszéd, az a lényege neki, hogy ez mán az e betűvel is keverödik, ö-zünk, de azé nem vögyük észre, hogy má e-vel is mondjuk” – válaszolta egy adatközlő arra a kérdésre, hogy milyen a szegedi beszéd. Az ö-ző („ö betűvel való”) beszédet legtöbben Szegedhez kötik, de vajon hogyan beszélnek a szegediek a 2010-es években? A 2012 és 2016 között zajlott kutatásban a szerzők 165, különféle származású szegedi lakossal készítettek interjúkat. A több mint 370 órányi felvételből a kötet harminc szegedi középiskolás és harminc 60 év fölötti adatközlővel készült interjú alapján azt mutatja be, hogy ezek az emberek hogyan beszélnek, mennyire használják az ö-zést az interjúkban, valamint mit gondolnak arról, ők maguk kivel és mikor beszélnek szegediesen. Emellett az is kiderül, hogy szerintük milyen a szegedi beszéd, és milyen annak megítélése.
A könyvről a MAGYAR TUDOMÁNY 2018/12. számának Könyvszemle rovatában olvashatnak:Kiss Jenő: A szegedi ö-ző beszédmód a 21. század elején
A Magyar Nyelvjárások folyóirat 55. számában jelent meg Kis Tamás ismertetője a kötetről. Lásd a 191. oldaltól.
A sütik segítenek élvezni a weboldalakat! Hogy élvezetes és személyre szabott legyen a böngészési élmény, sütiket (cookie-kat) használunk. Részletesebb tájékoztatást erről az adatkezelési tájékoztatónkban Kérjük jelezze, hogy szeretne böngészni!
