A modern esztétika feltalálása. Megjegyzések a brit esztétika kora modern történetéhez
Ez a könyv a modern értelemben vett „esztétikait” igyekszik rekonstruálni a 17. század közepétől a 18. század harmincas éveiig terjedő időszakban elsősorban brit szerzők – John Dennis, Lord Shaftesbury, Joseph Addison, Richard Steele, Francis Hutcheson, George Berkeley – szövegein keresztül, kontextualizálásukhoz olykor spanyol és francia előképeiket is felhasználva. Abból indul ki, hogy az „esztétikai” egy precedens nélküli tapasztalati forma, amelyet fel kellett fedezni, vagy még inkább fel kellett találni; tehát többről van szó, mint hogy a modern esztétika valami régi, mindig is megvolt minőség vagy érzékenység tárgyalása lenne új elméleti köntösben. Ha az Alexander G. Baumgarten nyomán megjelenő, többnyire rendszeres esztétikai elméletekkel nagyvonalú jellemzésként az „(iskola)filozófia”, „művészet” és „kritika” szavak társíthatók, akkor az itt terítékre kerülő, „az esztétikai” formálódásában szerepet játszó korábbi szövegekhez még inkább a „(populáris) teológia”, „természet” és „gyakorlat” szavak kapcsolhatók. Úgy tűnik, ebben a korszakban az „esztétikai” alatt mindenekelőtt az érzékinek és az érzék felettinek vagy spirituálisnak újfajta és szoros összekapcsolása érthető, amelyben az előbbi nem csak egy apropó vagy egy eldobható eszköz az utóbbi eléréséhez, hanem egy nélkülözhetetlen és mindvégig jelen lévő összetevő, amely a tapasztalat konstitutív keretét szolgáltatja. Előzmény nélküli modernsége abban áll, hogy immár meg akarja ragadni az istenit az érzékiben , és meg is jeleníteni érzékiként . Ebben az új tapasztalati formában átkonfigurálódik mind az érzékin túli „természete”, mind az azt befogadó ember lelki-spirituális ökonómiája. Az új „esztétikai” az élet teljes megélhetőségével, a létezés örömével, a természeti vagy hétköznapi világ érzékiségén keresztül a transzcendensre való nyitottsággal, külső meghatározottság és belső spontaneitás összjátékával, éberálomszerűen megélhető elvarázsolt tudatállapottal, valóság és fikció viszonyának újraértelmezésével, a sétálás, a kószálás, a csónakázás vagy a „derűs képzelet” nyújtotta lelki-szellemi mozgás keretében megélhető intenzív egzisztenciális tapasztalattal lesz kapcsolatos.
*
„Régóta és koncepciózusan készülő munka gyümölcse […] ez a könyv – egy jelentős eszmetörténészi teljesítmény eddig leginkább innovatív és legmerészebb darabja.” (BUKSZ – Budapesti Könyvszemle ) • Komáromy Zsolt, Eötvös Loránd Tudományegyetem
„A szerzőnek egyformán jól kell értenie mind episztemológiához, morálfilozófiához, mind antropológiához, teológiához stb. […] Szécsényi Endre […] jól állja a sarat, s egyre-másra fejti fel [szerzőinek] egy hagyományos (teleologikus avagy egydimenziós) esztétikatörténet felől láthatatlan dimenzióit. […] Ez a multi- és pluridiszciplináris, sőt diszciplínákon túli jellege A modern esztétika feltalálásá nak az, ami miatt ajánlani tudjuk a legkülönfélébb érdeklődésű olvasóknak egyaránt…” (Jelenkor ) • Popovics Zoltán, Pécsi Tudományegyetem
„Szécsényi kötetének tanulsága az, hogy az »esztétikai« esetében aktuális és történeti, tematikus és rekonstruktív egyszerűen nem választhatók el egymástól. Aki esztétikatörténetet olvas, egyben saját esztétikai álláspontját is olvasni kénytelen, hiszen aktuális álláspontjának tárgya már eredendően történeti létező. […] A modern esztétika feltalálásá nak tagadhatatlan jelentősége ebben rejlik igazán.” (Különbség ) • Fekete Kristóf, Szegedi Tudományegyetem
Szécsényi Endre (1965) az ELTE esztétika professzora.
[Az e-könyv megjelenése: 2024.12.04.]
Szerző: Szécsényi Endre Várható megjelenés: 2026. Információk: 336 oldal, keménytábla, 165 x 235 mm ISBN: 978 963 556 767 6
Elérhető e-könyv formátumban is »
ELŐKÉSZÜLETBEN
6.850 Ft 6.165 Ft