Lord Acton. A politikai liberalizmus és a római katolikus tanítás összeegyeztetésére tett kísérlet a 19. században

Akit érdekel az eszmetörténet nemcsak intellektuális, hanem morális meghasonlottságot is implikáló izgalma, az olvassa Gájer László könyvét, Acton Magyarországon talán kevésbé ismert, de annál fontosabb műveinek bemutatását. Amikor a szellemi szabadság vonzása és az intézményi kötöttségek szinte széttépik az embert, aki autentikus módon mindkettőhöz hű kívánt maradni: liberálisként az államhatalom korlátozását jelentő személyi szabadsághoz, katolikusként a hierarchia és a hagyomány elfogadásához. Az ilyen végzetes dilemma döntéseivel senkit sem lehet kielégíteni: a szabadelvű számára mindig kevésnek bizonyul a lelkiismereti szabadság melletti elkötelezettség, míg a katolikus klérus képviselője elégtelennek találja a tekintély előtti behódolást. Ritka élmény, hogy egy komoly filológiai apparátussal bíró mű igazi lélektani krimi izgalmát is nyújtsa.
(Ludassy Mária)

Lord Acton perfekcionista jellem volt. A tökéletességre törekedett történészként, s épp ez a tökéletességre törekvés akadályozta meg, hogy nagy műve, A szabadság története, megszülethessen. Túlságosan is sokat követelt magától, és a világtól is; mindhiába. Így ránk maradt kiadott életműve egy kudarc történetének dokumentumaiból áll – egy fenséges kudarc története ez, amely azonban így is rendkívül tanulságos olvasmány. Nemcsak a politika- és teológiatörténeti részlettanulmányok adatgazdagsága, bonyolult összefüggésrendje miatt, hanem azért is, mert az a szigorú morális mérce, amelyet nemcsak a politika szereplői elé, hanem mindnyájunk elé állított, a mai olvasót is képes zavarba hozni és elgondolkodtatni. Tökéletességvágya megvalósíthatatlan idealizmus volt, mégis inspiráló: „Azok közé tartoztam, akik kevesebbet gondolkodnak azon mi van, mint azon, minek kellene lennie, akik feláldozzák a valóságosat az ideális érdekében, az érdeket a kötelesség szolgálatában, az autoritást a moralitással szemben”. (Hörcher Ferenc)

John Emerich Edward Dalberg-Acton, 1st Baron Acton (1834–1902) angol katolikus teológus, politikus, történész és közíró. 1850-tol 1858-ig Münchenben végezte tanulmányait, ahol az ismert katolikus pap és történész, Johann Ignaz von Döllinger (1799– 1890) szárnyai alatt tanult teológiát és történelmet. Családjától örökölt katolikus hitéhez, illetve whig politikai elköteleződéséhez mindvégig hű kívánt maradni. Életművét a liberális és a katolikus eszmék összeegyeztetésére tett kísérlet tette maradandóvá. Tudósított az I. Vatikáni Zsinatról a pápai tévedhetetlenség ellen érvelve, főművét, A szabadság történetét soha nem írta meg, élete végén pedig mintegy beteljesülésként élte meg a Cambridge-ben az újkori történelem professzoraként töltött éveket.

GÁJER LÁSZLÓ
Született 1983-ban Szombathelyen. Katolikus pappá szentelték 2008-ban Esztergomban. Aktív lelkipásztori évei után jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának 2-es számú Keresztény Bölcseleti Tanszékét vezeti, illetve tanít az Esztergomi Hittudományi Főiskolán. A jelen kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Politikaelméleti Doktori Iskolájában 2020-ban megvédett doktori értekezésének szerkesztett változata.

Szerző:

Gájer László

Kiadás éve:

2020

Információk:

kartonált, 280 oldal

ISBN:

978 963 556 099 8

Elérhető e-könyv formátumban is »