Összetett állammodellek és a hatalommegosztás elve

A Jogtörténeti Értekezések e kötete fix koncepció mentén mutat be hat összetett állammodellt, három monarchikus és három köztársasági történelmi példát. Az Osztrák–Magyar Monarchia mint dualista állam, az Amerikai Egyesült Államok mint föderális unió, illetve Svájc mint kantonok szövetsége talán mindenki számára ismert. Az 1814 és 1905 között fennállt Svédország és Norvégia Egyesült Királyságai, az 1918 és 1929 között Szerb–Horvát–Szlovén Királyság néven működött egyesülés, avagy az 1918 és 1992 között többször is összefogó, de végül mégiscsak különváló Csehszlovákia talán kevésbé.

Jelen kötet egy-egy fejezetet szentel ezeknek a modelleknek. A fejezetek szerzői – Beke-Martos Judit, Heil Kristóf Mihály, Heka László, Kárbin Ákos, Képes György és Képessy Imre – először rövid történelmi áttekintést adnak az általuk bemutatott modellről, majd megvizsgálják a – horizontális, és adott esetben vertikális – hatalommegosztás elvének megvalósulását, az államszerkezetet, a jog szuverén fejlődését, illetve kiemelnek egy-egy sajátosságot, amely az általuk ismertetett modell egyedülálló tulajdonsága. A történelem során számos állam lépett szövetségre vagy egyesült más államokkal, katonai, politikai vagy gazdasági megfontolásból, többé vagy kevésbé önszántából, rövidebb vagy hosszabb időre. Jelen kötet betekintést nyújt hat történetbe. Célunk a tisztelt Olvasó teljes körű tájékoztatása, azonban rábízzuk a modellek összehasonlítását és a tanulságok levonását.