A Rákóczi-kultusz első szobrai
A Rákóczi-kultusz sokrétű és nagyon változatos, színes jelenségének
egyik fontos szegmense a fejedelemnek állított szobrok története. Míg
az irodalmi emlékhelyek a XIX–XX. században az irodalmi kultuszok
egyik intézményévé vagy szentélyévé váltak, a történeti emlékművek,
emlékszobrok – így a Rákóczi-szobrok – a történeti, egyben politikai
kultusz egy-egy intézményei is lettek. A XIX. század utolsó harmadának,
a XX. század első felének Rákóczi-szoborkultusza II. Rákóczi Ferenc
fejedelem politikai kultuszával összefüggésben rajzolta meg annak
felfutó, majd lassuló ívét. A szoborállítási tervek megfogalmazódását
követően konstruálódott. Attól függetlenül, hogy megvalósult-e
vagy sem egy-egy alkotás, felvirágzott. Végül, aktualitását vesztve
fokozatosan átalakult. Az átalakulás során be-, illetve „visszaépült” a
történeti hagyományba, a történeti hagyományápolásba, melynek folyamata
napjainkig tart, s a jövőben is folytatódni fog. Sőt, ha a határainkon
kívülre került az alkotás netán megsemmisült, a magyar nemzeti
összetartozás, a magyar függetlenség eltiprásának örök emlékévé vált.
- Szerző:
- Kincses Katalin Mária
- Kiadás éve:
- 2021
- ISBN:
- 978 963 556 334 0
Elérhető nyomtatott formátumban is »
