A könyv a görög–perzsa háborúk döntő tengeri ütközete, a 2500 éve zajlott salamisi csata példáján foglalkozik történelem és emlékezet, mítosz és történelem viszonyával.

A salamisi csata mint történelmi esemény a források tanúsága szerint már az ókorban mitikus jelentőségűvé vált, majd európai mítosszá nőtt. A könyv egyik fő célja, hogy a Salamis-mítosznak a gyakran emlegetett Kelet–Nyugat-antitézisen túli aspektusait is megmutassa. Arra a kérdésre keresi a választ, hogyan nyert az ütközet mitikus jelentőséget a humanista hagyományban egyfelől a klasszikus kultúra születésével való kapcsolatában, másfelől egyéb történelmi eseményekkel való összefüggésében: a nagy tengeri ütközetek vagy az európai történelem különböző szabadságharcainak emlékezettörténetében.

A 20. század vége óta az emlékezettörténet térnyerése az ókortudományban európai mítoszok és genezisük összehasonlító vizsgálatával klasszikus ókortudományi témákat is új megvilágításban volt képes láttatni. A Salamis-mítosz itt bemutatott posztantik és antik emlékezettörténete a tematikus közelség miatt elsősorban a Marathón emlékezetéről készült tanulmányokhoz kapcsolódik, amelyek meggyőzően mutatták meg annak a felismerésnek a paradigmatikus érvényét, hogy a recepció maga is történelmet formáló erő.

A könyv, amely saját forrásgyűjtésen alapul, időben visszafelé haladva követi nyomon a Salamis-mítosz alakulását. Így jobban látszik, hogy a történelem – Thomas Mann kifejezésével – az idő „rétegekbe törése”, és a hagyomány évezredes mélysége is jobban kiviláglik.

Bélyácz Katalin 1974-ben született Pécsen. A Pécsi Tudományegyetem Klasszika-filológia Tanszékének munkatársaként dolgozik. Kerényi Magda hagyatékának gondozója. Az antik.szepmuveszeti.hu egyik szerkesztője.