Kötetünk tanulmányai a Kárpát-medence döntően magyarok által lakott, alapvetően történeti, néprajzi, közigazgatási, etnikai és kulturális jellemzők által leírható kistérségeivel foglalkoznak. Az írások alapjául szolgáló kutatásokat a szerzők az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet és az Arany János Közalapítvány által 2004. november 16-án, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett Magyarlakta kistérségek – kisebbségi identitások a Kárpát-medencében című szimpóziumon mutatták be.

A tanulmányok Szlovénia kivételével minden szomszédos országból foglalkoznak kistérségekkel. Ausztriából a burgenlandi magyar szórványt, Ukrajnából a kárpátaljai beregi tájegységet, a szerbiai Vajdaságból Zenta község településeit, Horvátországból a szlavóniai magyarok által lakott kistérséget; Romániából a székelyföldi Erdővidéket, a gyimesi Pogányhavas mikrorégiót, Kalotaszeget, Szilágysomlyó vonzáskörzetét és a bánsági magyar szórványvidéket, Szlovákiából pedig a Lévai járást, a mátyusföldi magyar településeket, illetve a Dudvág-menti és a Csermosnya-völgyi kistérségeket.

A tanulmányok szerzői sokféle megközelítésben vizsgálják a Kárpát-medence magyarok által is lakott kistérségeiben a magyar identitás tradicionális és modern, etnikai, kulturális, politikai, gazdasági elemeit, a magyar intézményrendszer által megújított, újratermelt magyar identitás sajátosságait.