A magyar filozófia történetei (Olay Csaba – Varga Péter András)

TANULMÁNYOK

Mester Béla: A magyar filozófiatörténet-írás múltja és jövője

Szijártó M. István: Rendi kompromisszum – alkotmányos konfliktus

Penke Olga: A szabadság és a törvényesség összefüggései Montesquieu 18. századi magyar visszhangjában

Fórizs Gergely: A kritikai filozófia értelmezése Márton István Krug-kompendiumában (1820)

Perecz László: A konstrukciótól a dekonstrukcióig. Az „egyezményes filozófiai iskola” historiográfiájához

Ungvári Zrínyi Imre: A partikularitás fokozatai. A böhmi filozófia toposza és a Böhm-kultusz

Székely László: Palágyi Menyhért mint a magyar filozófiai gondolkodás materialista-forradalmi meghatározottságú tradíciójának alternatívája

Somos Róbert: Kornis Gyula tudományfilozófiája

Laki János: Három tudománykép. Az 1970–1980-as évek magyar tudományfilozófiájához

Tverdota Gábor: Mannheim Károly mint transzdiszciplináris gondolkodó és az értelmiségszociológia problémája

Zuh Deodáth: A művészettörténet mint az elméletalkotás motorja.
Semper, Riegl, Lukács

Fehér M. István: A lukácsi életmű periodizálásának kérdései és a Lukács-kutatás helyzete

Valastyán Tamás: A társadalmiságtól az üldöztetésig.

Vázlatos portré Vajda Mihály gondolkodásáról

KÖSZÖNTÉS

Weiss János: Heller Ágnes és a Magyar Filozófiai Szemle. Kis magyar filozófiatörténet

MEGEMLÉKEZÉS

Somos Róbert: Kövesi Gyula / Julius Kovesi – egy elfeledett magyar-ausztrál filozófus

SZEMLE

Szabó Tibor: Lukács György és a radikális praxis?

Marosán Bence Péter: A valóság önvallomásai

E számunk szerzői

Summaries