Előítélet

Az előítélet egyfelől az ismeretelmélet, másfelől az erkölcsfilozófia, a társadalomelmélet, a politológia és a szociológia alapvető fogalma is. Az előítéletek szerepe a kognícióban, az előítéletmentesség ideálja vs. az előítéletek mint a megismerés szükséges feltételei meghatározó kérdés az ismeretelméletben, az erkölcsileg releváns előítéletekhez való viszony pedig a gyakorlati filozófia kitüntetett problémája. Az utóbbi téma különösen fontos szerepet tölt be a modern társadalmakban, ahol az előítéletek működése a társadalmi diskurzusok témájává vált.
E számunk fókuszában az előítélet különböző aspektusai állnak. Fehér M. István és Olay Csaba az előítélettel kapcsolatos ismeretelméleti kérdéseket vizsgálnak, a hermeneutika nézőpontjából. Réz Anna etikai témájú írása a nem tudatos, ún. implicit előítéletek természetével és az értük viselt felelősséggel összefüggő vitához kapcsolódik. Végül két tanulmány szociálpszichológiai, illetve szociológiai megközelítésű: Erős Ferenc központi kérdése, hogy szubsztanciális értelemben létezik-e az előítélet, vagy csak – különböző fajta – előítéletek vannak; Sík Domonkos pedig azt elemzi, hogy a különböző logikák szerint szerveződő társadalmi terekben milyen lehetőségfeltételek jellemzik az előítéletek működését.