A tanya nyilvántartásának történeti alapjai. A kezdetektől a II. világháborúig
A szerző a magyarországi tanyafejlődés írásbeli emlékei után kutatva
a magyarok Kárpát-medencei bevonulásától a második világháborúig
kísérelte meg feltárni az írásbeli emlékeket. A feltárás jogi szövegkörnyezeten
keresztül történt és próbált rámutatni a tanya-puszta-szállás
értelmezési problémáira. Összehasonlító elemzéseket is tartalmaz a mű
a hasonló típusú tanyaszerű képződményekkel kapcsolatban.
Korabeli forráselemzéseket és különböző nyilvántartásokat hívva segítségül a tanyára vonatkozó jogszabályokat, rendelkezéseket veszi górcső alá. A tanya mint napjainkban is fennálló jogintézmény, a jelenlegi nyilvántartásától jócskán eltérő jogintézménykénti megjelöléseit keresve végigköveti az ellentmondásoktól hemzsegő hazai ingatlan-nyilvántartásokban található megnevezéseket, térképeken fellelhető jelöléseket, főként urbáriumokat, felméréseket elemezve.
A szerző törekedett arra, hogy rámutasson, milyen érdekek fűződtek ahhoz, hogy a tanyákat nyilvántartsák az idők folyamán, illetve miért volt mostoha sorsa a történelem elmúlt évszázadaiban.
Rámutat arra, hogy a tanyákat inkább szociológiai entitásként vették figyelembe, sokáig egyáltalán nem került sor arra, hogy szabályozás körébe vonják a rájuk vonatkozó jellemzőket. A jogalkotóknak a múlt évszázadig nem fűződött különösebb érdeke ahhoz, hogy a tanyával, mint ingatlannal foglalkozzanak, a gazdasági szükségszerűségek azonban megteremtették ennek a feltételeit is mára. A kötet jogtörténeti–agrártörténeti kontextusból közelíti meg a tanyák világát, tárgyszerűségre törekedve, széles spektrumot felölelve, rengeteg adattal és forrással.
Korabeli forráselemzéseket és különböző nyilvántartásokat hívva segítségül a tanyára vonatkozó jogszabályokat, rendelkezéseket veszi górcső alá. A tanya mint napjainkban is fennálló jogintézmény, a jelenlegi nyilvántartásától jócskán eltérő jogintézménykénti megjelöléseit keresve végigköveti az ellentmondásoktól hemzsegő hazai ingatlan-nyilvántartásokban található megnevezéseket, térképeken fellelhető jelöléseket, főként urbáriumokat, felméréseket elemezve.
A szerző törekedett arra, hogy rámutasson, milyen érdekek fűződtek ahhoz, hogy a tanyákat nyilvántartsák az idők folyamán, illetve miért volt mostoha sorsa a történelem elmúlt évszázadaiban.
Rámutat arra, hogy a tanyákat inkább szociológiai entitásként vették figyelembe, sokáig egyáltalán nem került sor arra, hogy szabályozás körébe vonják a rájuk vonatkozó jellemzőket. A jogalkotóknak a múlt évszázadig nem fűződött különösebb érdeke ahhoz, hogy a tanyával, mint ingatlannal foglalkozzanak, a gazdasági szükségszerűségek azonban megteremtették ennek a feltételeit is mára. A kötet jogtörténeti–agrártörténeti kontextusból közelíti meg a tanyák világát, tárgyszerűségre törekedve, széles spektrumot felölelve, rengeteg adattal és forrással.
Szerző: | Ódry Viktória |
Cím: | A tanya nyilvántartásának történeti alapjai. A kezdetektől a II. világháborúig |
Információk: | keménytáblás, 152 oldal |
ISBN: | 978 963 556 045 5 |
Kiadás éve: | 2020 |
Ár: | 2 750 Ft |
Kedvezményes ár: | 1 925 Ft |
Hasonló termékek

Ady és a hatóság
Ódry Viktória